Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9511/COMCRIME.CD

Text File | 1996-03-10 | 16KB | 234 lines

          @VBûnözôk a számítógépek világában@N

          @VSegítség, csaló!@N

              Magyarországon az elmúlt  években egyre több  számítógép
          került forgalomba. A hálózati rendszereknek  ""köszönhetôen"
          mára már sokkal  könnyebb egy-egy számítógépes  vírust célba
          juttatni vagy visszaéléseket elkövetni, mint eddig.
              Napjainkig   ugyanis    nagyrészt   csak    a   mágneses
          adathordozók    csereberéjével,    a    lopott     programok
          adásvételével lehetett akarva vagy akaratlanul  számítógépes
          vírusokat  terjeszteni. A  nyitott távközlési,  adatátviteli
          rendszerek    egyre    több    lehetôséget    kínálnak     a
          felhasználóknak,  a   modemekkel  tetszôleges   adatfile-ok,
          programok  szerezhetôk  a  világ  szinte  bármely pontjáról.
          Azonban a  veszély nem  kicsi, hiszen  a ""hozzáértôk"  alig
          néhány  Kbyte-os,  pihenô szörnyetegeket  tehetnek  be olyan
          helyekre,  melyhez  személyi  számítógépünkkel  az állomásra
          rácsatlakozva  könnyen  hozzáférhetünk.  A  nagy  nemzetközi
          hálózatokon  keresztül pedig  még nagyobb  az esélye  annak,
          hogy újonnan letöltött szerzeményünkkel ""lakót" kapunk.
              A  mindenki-mindenkivel   elv  nemcsak   a  szexológusok
          szerint   káros   az  egészségre.   A   komoly  számítógépes
          rendszerekben  a telefonvonalon  vagy mûholdas  adatátviteli
          rendszereken  érkezô  vírusok  helyreállíthatatlan   károkat
          okozhatnak.  Nemrégiben  egy  magyarországi  cég  --   amely
          Spanyolországban vezette  bankszámláját --  esett egy  akkor
          még   ismeretlen  vírus   csapdájába.  A   számlaegyenleggel
          kapcsolatos   adatokat   modemen   keresztül   küldték    el
          Spanyolországból hazánkba.  A magyar  cég jó  ideig mit  sem
          sejtett arról,  hogy a  külföldi adatbázisból  egy vírus  is
          érkezett @K(valószínûleg egy önkicsomagoló adatbázis-archívval
          @K--  a  szerk.)@N.  Mivel  --  szintén  adatátviteli  modemeken
          keresztül --  más hazai  cégekkel is  kapcsolatban álltak, a
          megszerzett  vírust   akaratuk  ellenére   továbbították.  A
          következményeket nem részletezzük...
              Peer Tibor rendôr  alezredessel, a BRFK  Gazdaságvédelmi
          Osztályának    vezetôjével    készítettünk    riportot     a
          magyarországi  számítógépes bûnözésrôl.  Az általa  vezetett
          osztályon belül mûködik a számítógépes bûnözés felderítésére
          szakosodott csoport. A nyomozógárda célja, hogy felderítsen,
          leleplezzen    minden    olyan    bûncselekményt,    amelyet
          számítógéppel  vagy  annak segítségével  követnek  el hazánk
          területén.  A  bûncselekmények  körébe  természetesen minden
          beletartozik: az adatbázisokba való illetéktelen  behatolás,
          az illegális  információszerzés, a  távközlési rendszerekkel
          való  visszaélések,  a  vírusok  készítése,  a bankjegykiadó
          automaták manipulálása és a telefonkártyák hamisítása.
              @VCHIP:@N  Osztályvezetô  úr,   mióta  nyomoz  a   rendôrség
          számítástechnikai bûncselekmények után?
              @VPeer:@N    A    Budapesti    Rendôrfôkapitányság   emberei
          gyakorlatilag  attól   a  pillanattól   kezdve  foglalkoznak
          számítógépes    ügyekkel,   amióta    megkaptuk   az    elsô
          feljelentést.   Elsôként  egy   bank  sérelmére   elkövetett
          csalássorozat után nyomoztunk.
              Az utcai bankjegykiadó automaták 1993-ban még nem voltak
          mind  terminálrendszerbe  kötve.  A  pénzfelvételeket utcára
          telepített számítógépek végezték, ezek egy pénzügyi szoftver
          segítségével  merevlemezre írták  a hitelkártyákkal  történô
          pénzfelvételek   kísérô   információit.   Magyarán:  helyben
          ellenôrizték a  pénzfelvétel jogosultságát,  és rögzítették,
          ha  valaki  pénzt vett  fel.  A probléma  ott  adódott, hogy
          valaki    sorra    végigjárta    az    egyébként   egymással
          összeköttetésben  nem  álló  automatákat,  és   mindenhonnan
          jelentôsebb  összegeket vett  fel. Az  illetô kihasználta  a
          rendszer hibáját.
              @VCHIP:@N  Ez  egyedülálló  eset  volt,  vagy  ettôl  kezdve
          megindult egy bûnözési hullám?
              @VPeer:@N Az elsô esetet követôen -- egészen a mai napig  --
          több feljelentés is érkezett a rendôrségre, szintén  hasonló
          bûncselekmények elkövetése miatt. Ezek közül a legkülönösebb
          az   volt,    amikor   komputerzsenik    különleges   fóliát
          ragasztottak   egy    bankjegykiadó   billentyûzetére.    Az
          automatától nem messze  egy miniatûr számítógépet  helyeztek
          el, ami érzékelte és tárolta az összes tranzakciót, a titkos
          beléptetési kódoktól kezdve  a személyi azonosító  adatokig.
          Ennek  segítségével  az  elkövetôk  is  kísérletet  tettek a
          pénzfelvételre.
              @VCHIP:@N Mennyi  idô kellett  ahhoz, hogy  kézre kerítsék a
          tetteseket?
              @VPeer:@N ïszintén megvallva  a kezdetekben még  nem voltunk
          igazán  felkészülve  ilyesmire,   mégis,  két  hónap   múlva
          kattanhatott  a   bilincs,  a   számítógépes  ""szakemberek"
          rendôrkézre kerültek.
              @VCHIP:@N Miképpen  sikerül a  nyomozóhatóságnak megfejtenie
          az ilyen és ehhez hasonló rejtélyeket?
              @VPeer:@N   Nagy   számítástechnikai   szaktudású    emberek
          dolgoznak  a  speciális  munkacsoportban,  szinte   mindenki
          felsôfokú végzettségû. Ezek a kollégák ugyanúgy  állományban
          vannak, fegyverviselésre is jogosultak, csak a  számítógépes
          csalások felderítésével foglalkoznak. A munka valódi lényege
          titok.  Annyit  azonban  elmondhatok:  hatékony  eszközökkel
          dolgozunk.
              @VCHIP:@N   A   számítógépes  bûnözés   körébe   sok  minden
          beletartozhat. Ön szerint melyek a Magyarországon  leginkább
          jellemzô esetek?
              @VPeer:@N  A  telefonkártyák  hamisítása  és  a   távközlési
          eszközökkel   való   visszaélés   nagyon   gyakori.  ùjabban
          rádiótelefonok segítségével követnek el csalást.
              A   telefonkártyák  esetében   elsôsorban  a   kártyákat
          programozzák   át,   frissítik   fel,   vagy   ""egyszerûen"
          végtelenítik.  Érdekesség,  hogy  Franciaországban  a csalók
          képtelenek   voltak   átprogramozni   vagy   feltölteni    a
          telefonkártyákat. Magyarországon  a franciák  által használt
          rendszerhez   hasonló  mûködik.   A  magyar   ""szaktudásra"
          jellemzô,  hogy az  új kártyák  piaci megjelenése  után  már
          hetekkel  közkézen  forogtak  azok  a  megbabrált   kártyák,
          melyekrôl sohasem fogytak el a felhasználható egységek.  @K(Az
          @Kelsô     megbütykölt     kártyák     a     telefonkészülékek
          @Kalapszoftverének azóta már kijavított hibáját használták ki:
          @Ka szoftver nem ellenôrizte vissza azonnal, hogy a  levonandó
          @Kegység ténylegesen letörlôdött-e a kártyáról -- a szerk.)@N
              Bár  feljelentés   még  nem   érkezett  a   rendôrségre,
          információink szerint vannak olyan  számítógép-tulajdonosok,
          akik modemeken keresztül adatbázisok bizalmas információihoz
          férkôznek.  Az  elkövetôk kihasználják  azt,  hogy a  magyar
          modemes  hálózatokban  még most  is  vannak komoly  védelmi,
          jogosultságellenôrzési hiányosságok.
              Mások  --  általában hamis  személyi  igazolványokkal --
          rádiótelefonokat   vásárolnak.   A   ""mérnökök"   ezeket  a
          telefonokat  szétszerelik,  átalakítják,  majd  számítógépek
          segítségével  átprogramozzák.  Az  átalakított  telefonokkal
          ingyen  lehet  beszélgetéseket  folytatni.  A   készülékeket
          üzletembereknek  adják bérbe,  így csak  hozzájuk folyik  be
          bevétel, a  rádiótelefon-hálózatot üzemeltetô  társaságokhoz
          már nem. Százmillió forintokban mérhetô károkat okoznak így.
              @VCHIP:@N   A    ""hagyományos"   bûnözési    formákkal   --
          gépjármûlopás,   betörés,   rablás   stb.   --   szemben   a
          számítógépekkel kapcsolatos  bûncselekmények milyen  ütemben
          szaporodnak?
              @VPeer:@N A bûnözés területén itt a leggyorsabb a  fejlôdés.
          Minél   korszerûbb    számítógépek   kerülnek    piacra,   a
          specialisták  annál  jobban  kiaknázzák  a  lehetôségeket. A
          számítógépek  alapvetô  feladata az,  hogy  megkönnyítsék és
          segítsék  az  emberek  munkáját.  De  sokan  nem  éppen   jó
          szándékúan   használják   ki  a   számítógép   által  kínált
          szolgáltatásokat.  Az   elkövetési  módszerek   folyamatosan
          módosulnak.
              A magyar felsôoktatás életképességét mutatja az is, hogy
          egyre  több  fiatal  kerül  látókörünkbe.  Évente  -- ötéves
          tanulás  után  --  lép  ki  az  egyetemekrôl  egy-egy  újabb
          számítógépes   generáció.   Azok   az   egyetemisták,   akik
          hajlamosak  a  ""csínytevésekre", nem  mindig  érzik, hol  a
          határ. ùgy látom, kezd kialakulni az ifjú programozók között
          egyfajta  versenyszellem:   sokan  inkább   virtusból,  mint
          bûnözési hajlamból próbálják megmutatni, mi mindenre képesek
          szaktudásukkal. Ez a virtus azonban sok esetben csaláshoz és
          más bûncselekményekhez vezet.
              @VCHIP:@N   Elképzelhetô-e   az,   hogy    ""merényleteket",
          zsarolásokat kövessenek el számítógépekkel?
              @VPeer:@N  Bár feljelentés  még nem  érkezett, tudjuk,  hogy
          egyes  könyvelô   cégek  újfajta   módszert  alkalmaznak   a
          zsaroláshoz.  A  vállalkozások  adatait  számítógépre viszik
          fel,  hogy   bizonyos  kialkudott   összeg  fejében   azokat
          feldolgozzák. Év vége felé, az esedékes adóbevallás elôtt  e
          könyvelô  cégek  közlik: ha  nem  kapnak százezer  forintot,
          megsemmisítik a merevlemezen tárolt adatokat.
              @VCHIP:@N Manapság  a háztartások  zömében már  automatizált
          eszközök mûködnek. A mosógépeket, CD-lejátszókat, tévéket is
          programok   vezérlik.  Lehetséges-e,   hogy  ezekben   olyan
          programok is  futnak, amelyek  a jótállási  idô lejárta után
          kitörlik  a  memóriát,  mûködésképtelenné  téve  ezáltal   a
          készüléket?
              @VPeer:@N  Könnyen  elképzelhetô.  Azonban  ezt  be  kellene
          bizonyítani.  Ki  kellene  tudni  olvasni  és  értelmezni  a
          programokat.  Miután  a  gyilkos  program  a  fôprogram után
          vélhetôen  önmagát  is  megsemmisíti,  a  tárolvasás  utólag
          bizonyára  nem lehetséges.  Az ilyen  esetekben --  be  kell
          vallani -- nagyon ritkán születhet kézzelfogható eredmény.
              @VCHIP:@N Mi a helyzet a számítógépes vírusokkal?
              @VPeer:@N   Sokan   rájöttek   már   arra,   hogy    vírusok
          készítésével,  majd  azok  ellenszerének  kidolgozásával  és
          forgalmazásával jelentôs haszonra tehetnek szert. Ha  valaki
          elkészít  egy  vírust,  akkor elôször  csak  ô  ismerheti az
          ellenszerét. Tehát a vírus ""kiölésére" képes programot is ô
          dobhatja elôször  piacra, esetenként  igen magas  összegért.
          Érdekesség,  hogy  nem  maga a  vírus  készítôje  adja el  a
          gyilkos programok ellenszerét,  egészen más vonalon  indítja
          útjára a kereskedelmi értékesítést. @K(Természetesen nem a jól
          @Kismert kereskedelmi víruskeresô és -ölô programok  tartoznak
          @Kebbe a  kategóriába, hanem  a nemhivatalos  ""gyorssegélyek"
          @Kközül kerülhetnek ki ilyenek -- a szerk.)@N
              @VCHIP:@N  Lehetséges-e,  hogy  bejegyzett  cégek   titokban
          készítenek és terjesztenek vírusokat?
              @VPeer:@N Sajnos  igen. Sok  esetben a  versenyhelyzet miatt
          még  a  bejegyzett cégek  sem  mindig tisztességesek.  Annak
          érdekében,  hogy  a  vírusoktól  félô  szoftverüzemeltetôk a
          kereskedelemben    legálisan    megvásárolható     jogtiszta
          programokat vegyék meg, elképzelhetô, hogy a  szoftvergyártó
          cégek vírusokat készítenek.
              @VCHIP:@N  Van-e   a  piacon   olyan  vírus,   amely  nem  a
          hagyományos módon terjed?
              @VPeer:@N  Sajnos  nemrégiben  volt  a  kezemben  egy  olyan
          felbontatlan csomagolású,  gyárilag elôre  formattált márkás
          mágneslemez,  amelyen vírusok  voltak elhelyezve.  Feltettem
          magamnak  a  kérdést:  vajon  ""véletlenül"  tette-e  rá   a
          programot a gyártó a lemezre?!
              @VCHIP:@N   Szaporodni  fognak   a  vírusokkal   kapcsolatos
          bûncselekmények?
              @VPeer:@N  Szerintem  az  elkövetkezô  években  ez  lesz   a
          legnagyobb   üzlet.  Sajnos   Magyarországon  manapság   már
          többezer   fajta   vírus  cserél   gazdát   akaratlanul,  és
          aktivizálódik a rendszerekben. Pár éve a Magyar Nemzeti Bank
          számítógépes rendszere is megbénult egy vírus miatt.
              Egyértelmû, hogy a vírusok írása, szándékos  terjesztése
          bûncselekmény. A  vírusok megsemmisíthetik,  tönkretehetik a
          számítógépeken  tárolt adatokat.  A Büntetô  Törvénykönyvben
          azonban  a  vírusok  gyártóira  elméletileg  nem  vonatkozik
          semmilyen   paragrafus.    A   világon    mindenütt   komoly
          erôfeszítéseket  tesznek a  víruskészítôk lebuktatásáért  és
          rendôrkézre kerítéséért.
              @VCHIP:@N  Tettek-e  már  a  rendôrségen  feljelentést vírus
          által okozott kár miatt?
              @VPeer:@N Még nem! Az eddigi információk alapján azonban már
          nincs messze az idô, amikor a szoftverüzemeltetôknek  elegük
          lesz a vírusokból.
              @VCHIP:@N   Hogyan  jár   el  számítógépes   bûncselekmények
          esetében a rendôrség?
              @VPeer:@N A vizsgálatot természetesen azonnal megkezdjük.  A
          nyomozás során beidézzük  az érintett személyeket,  tanúkat,
          valamint a szoftverek terjesztôit. Ugyanúgy kell  eljárnunk,
          mint más bûncselekményeknél. Mivel Magyarországon  leginkább
          a fôvárosban követnek el ilyen jellegû bûncselekményeket,  a
          számítógépes bûnözéssel  foglalkozó csoportunkat  Budapesten
          kell nagyon magas  szintre fejlesztenünk. Gyakorlatilag  egy
          nagyobb és minél szélesebb szakterületrôl verbuválódó gárdát
          kell kialakítania a rendôrségnek.
              A számítógépes bûnözés  is szakosodik. Tehát  a BRFK-nak
          is  naprakészen  kell  tartania a  technikát  és  a személyi
          állományt.  Mindez  nagyon  költséges,  de  csak  így  lehet
          felvenni a harcot a számítógépes bûnözéssel szemben.

          @KSteindl László@N